Ugrás a fő tartalomra

Corinna Miller: 7 nap a herceggel

A 7 nap a herceggel egy elsőkönyves magyar írónő regénye. Könnyed, romantikus történetnek ígérkezik ajánlója alapján:

Rose negyvenes évei elején járó, vonzó, munkájában sikeres, mások által oly nagyra becsült és tisztelt budai nő. ... Idegenvezetői hivatása miatt igen nehéz a kapcsolatainak megfelelő ápolása, legyen szó akár a barátokról, akár párkapcsolatról. Magányosnak lenni pedig a mai rohanó, fejvesztett, önmagából kifordult világban nem túl boldogságteljes. Munkája Erdélybe szólítja, melynek során a bulvárból és címlapokról már jól ismert, nőfaló, lázadó hírében álló herceget kell hét napig vendégül látnia. 

A történet úgy kezdődik, hogy a herceg megérkezik az erdélyi vendégházba, ahonnan Rose Müller fogja majd kalauzolni hét napon keresztül.
A herceg már az elején nagyon közvetlen a nővel, ami bevallom, picit meglepett. Hevesen udvarol neki, ezerszer elmondja, hogy mennyire gyönyörű, célozgat neki, már első nap fehérneműben fürdik vele a tóban. De ha azt vesszük, hogy egy "bulvárhősről" van szó, ez még belefér.
A férfi 30, a nő 40 éves. Talán ebben is eltér a könyv a szokásos romantikus regényektől, hogy itt a nő az idősebb. Tehát nem egy tizenéves-húszéves csitri esik szerelembe a"nagy" és híres emberrel.
Rose egyébként számtalanszor megjegyzi magában, hogy milyen jól néz ki, milyen jól tartja magát: lapos has, feszes fenék, barna bőr - szóval még ha tagadja is az elején, fontos neki, mit gondol róla a nála tíz évvel fiatalabb herceg.
A könyvből megismerhetjük az erdélyi vendéglátást (Hédi), a szép tájakat, a természet vadságát (vihar), és a híres helyeket (Gyilkos-tó).

Stílusát tekintve szórakoztató irodalom kategória, eleinte főként párbeszédekre épít, ám szerencsére egy idő után csökkennek az egymást heccelő, nem túl magasröptű eszmecserék a férfi és a nő között, és előtérbe kerülnek az érzelmek és ezáltal a leírások.
Ami viszont elszomorított, hogy sajnos vannak benne helyesírási és/vagy gépelési hibák. Azért ezt kijavíthatta volna, legalább aki korrektúrázta/kiadta a könyvet. 

Picit sajnáltam, hogy az írónő beazonosíthatóvá tette a herceget. Sokkal romantikusabb lett volna számomra, ha saját magam képzelhettem volna el az álomherceget. De ez már az én bajom.

A történetnek van folyatása is, így az igazán érdekes dolgok ezután következnek majd Vajon folytatódik a kapcsolatuk? Mennyi ideig? Csak a budapesti látogatás erejéig? Vajon tényleg nem okoznak gondot a társadalmi elvárások és a korkülönbség?

Hamarosan kiderül, mert jövök a második rész ajánlójával is! :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább