Kislányom a születésnapjára kapta ezt a könyvet (Libritől rendeltem még pár hete), mivel úgy gondoltam, hogy ideje megismerkednie a "rácpácegresi nagy mesemondóval".
A könyv pont az ovis korosztálynak való, rövid kis történetekkel és illusztrációkkal. A szereplők sem mindennapiak, pontosabban olyan "lázárervinesek". Például a palacsintát kedvelő kislányt (A soványító palacsinta című mesében) sem csupán Krisztinek, hanem Kriszti királykisasszonynak hívják, a festő neve pedig Zsiga föstő (így, ö-vel) - ez utóbbi (Zsiga föstő fest) egyébként kislányom kedvenc meséje a könyvből. A címadó mese (Manógyár) után pedig - beleélve magunkat a mesék világába - valóban elgondolkodunk, vajon nekünk hány manónk van?
A mesék nyelvezete is hűen tükrözi Lázár Ervin stílusát, olykor humoros, olykor olyan "dömdödömös", olykor szép magyar körmondatos.
A könyv eredetileg 1993-ban jelent meg, más borítóval. A mostani, 2013-as kiadást (Helikon Kiadó) Szalma Edit illusztrálta.
Szerintem ezzel a könyvvel érdemes elkezdeni az ismerkedést Lázár Ervin műveivel. Kislányomnak már említettem a Négyszögletű kerek erdőt is, hogy azt is "ez a bácsi írta", és egyből felcsillant a szeme, vajon milyen mese is lehet az?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése