Ugrás a fő tartalomra

Kaszás György - Elek Lívia: Amit a .... -ról tudni kell - sorozat

Emlékeztek? Gyerekek lehettünk, mikor nagy sikert aratott az Amit a .... -ról feltétlenül tudni kell sorozat. Békáról, elefántról, zsiráfról, koaláról születtek humoros, olykor már-már fárasztó "ismertető" írások, szójátékokkal és színes-vicces illusztrációkkal tarkítva. Nagy kedvencem volt az orrszarvús és a tevés könyv - családtagjainkkal mindig idéztük belőlük a poénokat.
Később is jelentek meg még részek, volt, ami jobb volt, volt, ami kevésbé, aztán telt-múlt az idő, és elfelejtődtek ezek a kis könyvek. (Pontosabban mi megőriztük őket - jelenleg húgom és a kisfiai vigyáznak rájuk.)

Jó hír - és számomra váratlan és nagy meglepetés volt -, hogy az Animus Kiadó gondozásában újból kaphatóak ezek a kis könyvecskék! Sőt, az Ünnepi Könyvhétre új részekkel jöttek ki. Amit a disznókról..., Amit a lovakról..., Amit a lajhárokról feltétlenül tudni kell. A disznóst és a lovast meg is vettem: szerencsére a humor változatlan, főleg a lovason nyerítettem sokat (csak hogy stílszerű legyek).
Sajnos már nem negyvenakárhány forintba kerülnek, mint az első példányok, hanem 1290 Ft-ba (illetve most a könyvhéten kedvezményesen egy ezresért árulják őket.)

A könyveket a kiadó honlapján tekintheted meg.
Ha nevetni és/vagy nosztalgiázni szeretnél, semmiképp ne hagyd ki őket!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább