Ugrás a fő tartalomra

Eoin Colfer: Meglőve

Eoin Colfer ír szerzőt legtöbben az Artemis Fowl fantasy sorozatáról ismerik, ám a nemrégiben megjelent Meglőve című könyve más kategóriába tartozik. Mint a címe is elárulja, krimi a műfaja. Azon belül sem a klasszikus értelemben vett krimi (ld. gyilkosság, csavaros eszű nyomozó), hanem ennél keményebb olvasmány, igazi alvilági történet. Van benne minden: kaszinó, drogdíler, zsarolás, fenyegetés, leszámolás, amelybe főhősünk, a New Jersey-i kaszinó kidobóembere akaratán kívül elég durván belekerül. Komolyan, azt lehetett hinni, hogy őt is kinyírják, de Daniel ennél azért dörzsöltebb, főleg, hogy az egyébként jólelkű embernek kommandós múltja van. Dan "legnagyobb problémája" egyébként az, hogy kopaszodik, és emiatt hajbeültetésekre jár.
A regény kiindulása, hogy Connie-t, a csinos felszolgálónőt, akivel Danielnek viszonya van, meggyilkoják, és a férfi egy elég fura, magát ügyvédnek nevező alakra gyanakszik. Közben Dan kedvenc dokija is eltűnik (Zen), ám "szelleme" állandóan kísérti a férfit. A dilis szomszédot is fontos még megemlítenem.
Szóval ezekből az "alkotóelemekből" épül fel a krimi, amely alapból inkább "pasis" olvasmány, de aki szereti az alvilági-leszámolós, a "végén a jó győz" történeteket, azoknak merem ajánlani.

Akit érdekel, itt tud beleolvasni a könyvbe.

A könyvet közös könyvesünknek ajánlotta fel a Gabo Kiadó. A Könyvfalókban itt írtam róla.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább