2018. április 11., szerda

Veronica Roth: A beavatott

Kolléganőmtől kaptam kölcsön ezt a könyvet, ő az egész trilógiát olvasta, nekem elég volt az első rész. A borítószövege alapján nekem olyan Az éhezők viadala fílingnek tűnt (itt írtam róla), ugye annak is az az alapja, hogy a társadalom csoportokra (körzetekre) van osztva, és a gyerekek, amint elérnek egy bizonyos kort, kemény kihívásoknak néznek elébe.

Az itteni társadalom öt csoportra tagolódik: Őszinték, Önfeláldozók, Bátrak, Barátságosak és Műveltek.
Ahogyan olvashatjuk az ajánlóban: Az év bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralévő részét.

A könyv főszereplője Beatrice, avagy Tris, aki, amikor döntenie kell, hogy melyik csoportba kerül, nem azt választja, ahová elvileg való lenne, tehát nem az Önfeláldozók, hanem a Bátrak csoportját -  még ha nagy kockázatot is jelent számára.

Elkezdődik tehát a "kiképzés", és valóban néha már-már kegyetlen próbatéteknek vannak kitéve, szinte egymás élete a tét, nem számítva, milyen sebesülést okoznak a társuknak. A Bátrakat a legsötétebb félelmeikkel is szembesítik. Szimulációkon keresztül kerülnek be veszélyes és félelmet keltő helyzetekbe - ezek a részek valóban érdekesek voltak, ki hogyan viselkedik, reagál az őt érő veszélyre.
Vajon Tris valóban megkapja a Bátor címet, vagy Elfajzott lesz?
Nemcsak erőszak, hanem bizony haláseset is bekövetkezik - az ilyen utópisztikus társadalmi regényekben ez sűrűn előfordul, hogy nem számít az emberélet, a cél a másik legyőzése, illetve az, hogy ki milyen csapatban van: ki barát és ki ellenség.
A vége nekem kicsit kaotikus volt, ráadásul a lány családja is bajba kerül, szóval teljesen mégsem happy end, még ha egy kisebb szerelmi szál is belekeveredik a történetbe.

Őszintén: nekem Az éhezők viadala jobban tetszett. Tudom, hogy teljesen más, de annak valahogy jobb volt az egész koncepciója.
Ennek a könyvnek nagyjából az a tanulsága, hogy egyetlen döntéssel az egész életed megváltozhat.

A regény két különböző borítóval is megjelent magyarul, én a képen látható "tüzessel" olvastam.

2018. március 24., szombat

Kjell Eriksson: Burundi ​hercegnője

Végre sikerült kiolvasnom ezt a könyvet. Azért végre, mert egyrészt még a júniusi könyvhéten vettem és januárig bele sem lapoztam; másrészt nagyon lassan haladtam vele: elkezdtem, félbehagytam, folytattam, mást olvastam... Pedig alapból nagyon szeretem a krimiket, sőt, a skandináv krimik világa is közel áll hozzám. De ez mégis nehezen ment.

Röviden a kiindulópont (moly ajánlóból):

A svéd kisvárosban egy héttel karácsony előtt találnak rá egy férfi megcsonkított holttestére. Senki nem érti, hogy az áldozat mivel válthatott ki ilyen szélsőséges indulatot, hiszen John Jonsson, a munkanélküli hegesztő, a trópusi halak szakértője, szerény, visszahúzódó embert volt, ha korábban bele is keveredett bátyja kisstílű bűnügyeibe...

Az alapszituáció érdekes, rengeteg kérdést felvet, mint általában a nyomozós történetek. Ami nehezítette a szálak felgöngyölítését, hogy - mint a svéd krimikben általában - elég sok szereplőt ismerhetünk meg, és azoknak mind a családját is, legyen az akár az áldozat rokona vagy a rendőrfőnök családtagja. A nevekkel is gondban voltam néha (főleg, hogy van Erik és Erki is).
No de visszatérve a történetre. Még az első fejezetek egyikében feltűnik egy eléggé fura, zavarodott fickó, Vincent, aki szintén nem ártatlan. Történnek izgalmak, és "kicsi John" életéről és anyagi helyzetéről is kiderülnek dolgok. A végére minden összeáll - igen, ilyenkor már gyorsan haladtam vele.

A szerző ezzel a regényével nyerte el 2002-ben a Swedish Crime Academy legjobb krimiért járó díjat.

2018. március 14., szerda

Guillermo del Toro - Daniel Kraus: A víz érintése

Először csak filmről hallottam, még amikor Oscar-díjra jelölték, és már akkor is felkeltette érdeklődésemet különös és nem mindennapi témája. Szeretem azokat a történeteket, amelyek a valóság és a fantázia határán szárnyalnak, van bennük izgalom, félelem, de ugyanakkor érzelmek és szerelem is. Felnőtt mese - olvastam valahol. Szerintem is, pontosabban nekem a krimi, sci-fi, fantasy és romantika keveredik benne.

A történet egy titkos küldetéssel kezdődik: egy bizonyos Richard Stricklandnak a  feladata, hogy az Amazonas dzsungelében megtaláljon egy különös Lényt, aki az utolsó példány a fajból. Igazából nem is lehet tudni pontosan, ki is ő, talán egy halember, lévén pikkelyes és kopoltyúja van, és a vízben él, de ugyanakkor emberi a teste. A Lényt Baltimorba, egy űrkutató központba szállítják. Itt dolgozik másik főszereplőnk, Elisa, az éjszakás takarítónő. Aki, miután kolléganőjével együtt megtudja a "titkot", hogy mit is rejt annak a bizonyos helyiségnek a tartálya, megpróbál kapcsolatba lépni a Lénnyel.

A történet izgalmakban gazdag: van itt ujjleharapás, szöktetés, halálos fenyegetés... A mellékszereplők közül még Giles-t emelném ki, ő végig Elisának segít. 
Elisáról egy kis kitérő. Nem egyszerű az élete, már ha csak a lakáskörülményeit nézzük, illetve azt, hogy ő valójában néma. Mégis sikerül a Lénnyel kommunikálnia, sőt, - és ezzel nem árulok el nagy titkot, mert a borító igencsak kifejező - érintkeznie is.

Az utolsó oldalak is tartogatnak izgalmakat, a hangulatot fokozza a folyamatosan szakadó eső és az éjszaka. Őszintén szép és magával ragadó történet, a különös főszereplő(ke)t nem lehet nem szeretni.
Kíváncsi vagyok a filmre is, ha lesz alkalmam, megnézem, remélem, az sem okoz csalódást.

A film ajánlója:


Vélemények a könyvről:
"Az utolsó percig káprázatos." (The Daily Best)
"Egy vizuálisan és érzelmileg elragadó történet, amely meleg ölelésre találhat egy fabtáziadús kalandra éhes közönség karjaiban." (The Hollywood Reporter)

2017. december 30., szombat

B.Ú.É.K.

Boldog, könyvekben gazdag új évet kívánok!

Igen, tudom, nagyon eltűntem, pedig olvasni azért még szoktam. :) Pl. most néztem, a Vázlatok közt van még a Váratlan utazás (azóta közzétettem - szerk megj.), de olvastam Popper Pétert is, és most karácsonyra is kaptam könyvet. Persze ez korántsem annyi, mint amennyit korábban olvastam. Pont ma nosztalgiáztam, mert elődobta a facebook, hogy 4 éve jelent meg velem/rólam interjú az ekultura.hu-n (Itt olvasható).

2018-ra nem ígérek semmit, olvasni biztos fogok, írni nem tudom, de ahogy tudok, majd jövök. :)

Kép forrása

2017. október 1., vasárnap

L. M. Montgomery: Váratlan utazás I.

Fiatalkoromban imádtam a Váratlan utazás c. tévésorozatot, Sarástul, Hetty nénistül, mindenestül. Mikor megláttam a gyerekkönyvtár polcán, rám tört a nosztalgia, és úgy voltam vele, muszáj elolvasnom. Az első résszel kezdtem, ugyanis az adja a történet kiindulását, bár az egyes kötetek, bennük a különböző kis epizódokkal, önállóan is megállják a helyüket.

A nagyvárosi, eddig jómódban élő Sarah-nak váratlanul vidékre kell utaznia, mivel édesapja bajba keveredett. Mint kiderül, ez nem csak egy rövidke utazás lesz, hanem ezentúl itt, ezen a kis szigeten, Avonlea-ben kell élnie rokonaival, amit nem könnyű megszokni. Se az új körülményeket, se az itteni embereket, gyerekeket, iskolai rendszert. Főleg ha direkt ellenségesek vele társai, pl. Felicity King. De aztán szerencsére minden jóra fordul, és kis hőseinkre sok kaland és bonyodalom vár még.

A könyvnek több része is van, mint említettem, külön történetekkel, iskolásoknak és nosztalgiázni vágyó felnőtteknek könnyed, hangulatos kis olvasmány.

2017. szeptember 13., szerda

Leiner Laura: Késtél (Bexi 1.)

Leiner Laura A Szent Johanna Gimi sorozatával robbant be a köztudatba és "fertőzte meg" nemcsak a tiniket, hanem a felnőtt, 20-as 30-as korosztályt is. Egy ilyen nagy sikerű sorozat után picit fél az ember, hogy milyen lehet egy teljesen új mű, teljesen új szereplőkkel: szerencsére pozitívan csalódtam. Minden karakter szerethető, a főszereplő Bexi, a jópofa Körte és még Márk a sajátos egójával is.

Hogy miről is szól a könyv?
Budai Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtél-t.
Azóta ő Bexi, aki immáron második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára.
Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock szár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz.
Nagy Márk nemcsak énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz... (moly.hu)

A könyv nagyon jól ábrázolja a tehetségkutatók és a hirtelen fel- majd letűnő "csillagok" világát, az online közösségi médiát (facebook, instagram, youtube), és annak hatalmas méretű erejét, ferdítéseit, netán hazugságait.
Körte, a menedzser elég jól kezeli ezt a helyzetet, de, mint az elején írtam, maga is egy jópofa figura. Márk stílusa eleinte valóban idegesítő, ahogyan csak magával foglalkozik és sztárolja magát, meg ahogyan a sok "márkista" odavan érte.
De szerepel itt még török gyroszos, anya, kishúg, lökött együttes (é. Fogd be Aszád), felbukkan a volt szerelem, szóval minden a helyén van.
Talán egy-két "laposabb" rész volt csak benne, de nem volt zavaró.
A végénél viszont sikítottam, ugyanis ez egy folytatásos regény, és várni kell, vajon mi lesz a következő részben (még ha sejti is az ember).

2017. augusztus 23., szerda

Jay Asher: Tizenhárom ​okom volt…

Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, ...ha megnyomod a PLAY-t.

Mikor elkezdtem olvasni a könyvet, eleinte egy tipikus tini-panaszkodásnak tűnt. A végére azonban rádöbbentem, hogy ez jóval több volt annál.

Hannah Baker, akiről az egész történet szól, sajnálatos módon öngyilkos lett. Ennek okait magnókazettákra felvéve tudatja halála után a nagyvilággal, pontosabban egykori osztálytársaival, barátaival, mindenkivel, aki szerinte közrejátszott abban, hogy szörnyű tettét végrehajtsa.

Clay Jensen, az egyik fiú osztálytársa, vagyis a könyv másik főszereplője. Az egész regény kettejük gondolataiból, narrációiból épül fel. Clay megkapja postán a kazettákat, és miközben hallgatja Hannah-t, a saját gondolatai, megvilágosodásai, emlékei - kiegészítve egy-két rövidebb jelenbéli párbeszéddel - olvashatóak. Mindegyik kazetta egy osztálytársról szól, megtudjuk, Hannah kivel milyen viszonyban volt és hogyan "bántották", akár direkt, akár csak akaratlanul.

Igen, eleinte tinipanasznak tűnt. Mert ugye könnyű a másikat okolni, ha nem jó az életed. Úgy éreztem, Hannah csak bűnbakokat keres, lelkiismeretfurdalást kelt más - szintén sérülékeny - tizenévesekben. Szóval eleinte nem tetszett, hogy Hannah őket okolja a saját sorsáért.

Aztán elgondolkodtam. Hogy mi, felnőttek valóban mennyire nem vesszük észre, ha egy "gyereknek" (mert egy tizenéves még az!) baja van. Nem figyelünk a jelekre. Ami nekünk nem nagy történés, az egy kamaszlányban milyen mély nyomot hagy. Ahogy haladtam a könyvvel - és Hannah a kazettákkal -, úgy állt össze a kép, és jöttek elő azok a dolgok, amik Hannah-ban a törést okozták. Legyen az egy molesztálás, egy ál-barátnő, egy rosszul sikerült házibuli, egy szerelem, vagy egy tragikus autóbaleset.

Úgyhogy a végén nem bántam meg, hogy elolvastam, tanulságos volt így felnőtt-fejjel, és bizony, nekem is eszembe jutottak olyan emlékek és iskolás sérelmek, amelyek sokáig hatással voltak rám.
A kazettás ötlet pedig - bár eleinte furának tűnt a mai online világban - nagyon eredeti! Én ugyanis még ebben a walkmanes-magnós korban nőttem fel.

Ajánlom minden tininek és olyan szülőnek, akinek hasonló korú gyermeke van!

Veronica Roth: A beavatott

Kolléganőmtől kaptam kölcsön ezt a könyvet, ő az egész trilógiát olvasta, nekem elég volt az első rész. A borítószövege alapján nekem oly...